2010. november 7., vasárnap
A Mátrai Gyógyintézet története


A mára már igencsak megviselt, átépített, részeiben pusztuló és retro-hangulatot kölcsönző épületegyüttes, országunk legmagasabb pontján, méltán lehet büszke múltjára, arra a több mint 75 évre, mi alatt több ezer embernek nyújtott gyógyulási lehetőséget. Csonka János, a porlasztó feltalálója szabadalmi díjából finanszírozta a Mátrai Gyógyintézet (1980-2005 között Mátrai Állami Gyógyintézet) kékestetői egységének (mert, hogy volt egy mátraházi egység is, ami szintén 1932-ben került átadásra) építési munkálatait, ami végül Miskolczy László tervei alapján épült meg és 1932-ben nyitotta meg kapuit a gyógyulni és pihenni kívánó betegek előtt.
![]() |
A Mátrai Gyógyintézet kékestetői egysége, 1934 I Vachott Sándor Városi Könyvtár |
Az újonnan megépült 150 ágyas magaslati gyógyszálló, a korabeli vélekedések szerint, a jómódú zsidó családok számára vált gyógyhellyé, míg a galyatetői Nagyszálló, ami szintén ekkoriban épült, elsősorban a polgári középosztály igényeit szolgálta ki. A társas helyiségek, mint a könyvtár vagy a büfé, az úszómedence, a teniszpálya, ill. a korcsolyapálya szolgálta a kulturális kikapcsolódást. A gyógyszálló szolgáltatásait főként pulmonológiai, azaz tüdőbajokkal szenvedő betegeknek ajánlották. A szolgáltatások napi ára a szobák komfortfokozatától függően 10-32 pengőig terjedt, a felhasznált gyógyszerekért külön kellett fizetniük a betegeknek. Az első 5 év során is több száz beteg kereste fel a gyógyintézetet, így az 1937-38-ban még egy épületrésszel bővült.
![]() |
A Mátrai Gyógyintézet kékestetői egysége, 1943 I Vachott Sándor Városi Könyvtár |
A II. világháború a szállót se kerülhette el, így egy évig német hadikórházként üzemelt, mi alatt az eredeti bútorzat jelentős része tönkrement a megmaradtakat a környező falvak lakói elhordták. Az újjáépítés teljes költségét a Csonka család vállalta magár a, ám a szállót 1949-ben államosították és egy évvel később az Egészségügyi Minisztérium nyitotta meg, aminek ekkor már 270 ágyas férőhelye volt. Az államosított intézményben még gyermekosztályt is kialakítottak, hogy a gyerekek, szanatóriumi tartózkodásuk alatt is tudjanak tanulni. 1970-től több mint 20 évig tervben volt a gyógyszálló rekonstrukciója, amire 1991-ben sor is került, amikor 2-3 ágyas, fürdőszobás televízióval felszerelt szobákat alakítottak ki.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Keresés ebben a blogban
Címkék
- adótorony
- Arany Sas
- belváros
- Budapest
- cérna
- cérnagyár
- cukrászda
- csokoládé
- építmény
- Ferencváros
- fürdő
- gyár
- gyógyintézet
- gyógyszálló
- gyógyszer
- gyógyszerárugyár
- Kékes
- korcsolya
- Kőbánya
- közlekedés
- külváros
- Lakihegy
- Mátra
- mozi
- műjégpálya
- patika
- piac
- rádió
- repülőtér
- Richter
- sütemény
- szálló
- szanatórium
- Szentendre
- Szerencs
- Újpest
- vállalat
- Városliget
- vásár
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése