2010. november 21., vasárnap
A Lakihegyi Adótorony története
11:24 | 
Bejegyezte:
Iván
Még a '20-as évek végén felmerült az igény egy Lakihegyen kialakítandó, az egész ország területén jó vételt biztosító rendszer kiépítésére. A tervezési munkálatok közel négy évig tartottak, így 1933. július 1-jén a MÁVAG szerelői Masányi Károly vezetésével megkezdték a 314 méter magas, szivar alakú torony építését, amit öt hónappal később, december 2-án ünnepélyesen át is adtak.
A 120 kW teljesítményű rádióadó elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula, ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Az ugyancsak Lakihegyen található régebbi, 20 kW-os rádióadó, továbbra is üzemben maradt és a Budapest II. műsorát sugározta tovább. A Lakihegyi Rádióadó felavatása utáni években nagy hírnevet szerzett magának és a Magyar Rádió jelképévé vált. 1944. november 30-án a visszavonuló német katonák felrobbantották a torony hat feszítőkötelét (összesen nyolc tartja vízszintes állapotban) így a torony eldőlt és összetört. Néhány nappal később a kisebb 20 kW-os torony is erre a sorsra jutott. A romok eltakarítási munkálatait már 1945 januárjában elkezdődtek és még ebben az évben újra sugározhatott a kisebbik torony. 1946. december 22-én először 50 kW, majd az 1948-as rekonstrukciót követően 135 kW teljesítménnyel helyezték üzembe a nagy Lakihegyi Rádióadót. 1968-ban a 135 kW-os adót két egyenként 150 kW-os rendszer váltotta fel.
A rádióadó életében az 1977-es év a nagy fordulópontot jelentett, mikor a lényegesen korszerűbb, kétszer 1 MW-os Solti rádióadó üzembe helyezését követően a lakihegyi adót annak tartalékává léptették vissza. Néhányszor még üzembe helyezték, ám a '80-as évek elején a lebontása mellett döntöttek. A magánszemélyek és társadalmi szervezetek nyomása révén a Lakihegy Rádióadót 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. 2006 nyarán ismét üzembe helyezték és jelenleg is a Solti rádióadó tartalékaként szolgál, ám fő üzemben az áramszolgáltatók éjszakai-nappali ellátás közti váltás jelét sugározza.
 |
| A Lakihegyi Adótorony ünnepi felavatása, 1933 I tudtad.blogspot.com |
A 120 kW teljesítményű rádióadó elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula, ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Az ugyancsak Lakihegyen található régebbi, 20 kW-os rádióadó, továbbra is üzemben maradt és a Budapest II. műsorát sugározta tovább. A Lakihegyi Rádióadó felavatása utáni években nagy hírnevet szerzett magának és a Magyar Rádió jelképévé vált. 1944. november 30-án a visszavonuló német katonák felrobbantották a torony hat feszítőkötelét (összesen nyolc tartja vízszintes állapotban) így a torony eldőlt és összetört. Néhány nappal később a kisebb 20 kW-os torony is erre a sorsra jutott. A romok eltakarítási munkálatait már 1945 januárjában elkezdődtek és még ebben az évben újra sugározhatott a kisebbik torony. 1946. december 22-én először 50 kW, majd az 1948-as rekonstrukciót követően 135 kW teljesítménnyel helyezték üzembe a nagy Lakihegyi Rádióadót. 1968-ban a 135 kW-os adót két egyenként 150 kW-os rendszer váltotta fel.
 |
| A Lakihegyi Adótórony ősszel I Fortepan |
A rádióadó életében az 1977-es év a nagy fordulópontot jelentett, mikor a lényegesen korszerűbb, kétszer 1 MW-os Solti rádióadó üzembe helyezését követően a lakihegyi adót annak tartalékává léptették vissza. Néhányszor még üzembe helyezték, ám a '80-as évek elején a lebontása mellett döntöttek. A magánszemélyek és társadalmi szervezetek nyomása révén a Lakihegy Rádióadót 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. 2006 nyarán ismét üzembe helyezték és jelenleg is a Solti rádióadó tartalékaként szolgál, ám fő üzemben az áramszolgáltatók éjszakai-nappali ellátás közti váltás jelét sugározza.
Címkék:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Könyvajánló
Partnerek
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése