A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyógyszálló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyógyszálló. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. február 13., vasárnap
A Széchényi Gyógyfürdő története
12:53 | 
Bejegyezte:
Iván
A Széchényi Gyógyfürdő, a Városliget szívében, méltán lehet büszke történetére, hisz Európa legnagyobb és Pest első gyógyfürdőjeként, 1913 óta tárt karokkal várja a pesti fürdőközönséget. A fürdő alapjait Zsigmondy Vilmos bányamérnök tette le, miután kezdeményezésére sikeres mélyfúrásokat végeztek a parkban. A mai gyógyfürdő helyén 1881-től ideiglenes Artézi fürdő működött, ami a századforduló éveire már egyre kevésbe felelt meg a kor követelményinek. A városi közgyűlés 1903-ban adott végleges határozatott a Széchényi Gyógyfürdő megépítésére, melynek terveit Czigler Győző, megbízott műegyetemi tanár, már 1884-ben elkészített. Az építkezés végül csak 1909-ben kezdődött el, Schmitterer Jenő építész közreműködésével. Az addig csak Artézi fürdő névvel emlegetett gyógyfürdő 1913. június 16-án nyitotta meg kapuit a fürdőzni vágyók felé.
 |
| A Széchényi Gyógyfürdő főbejárata I Budapestcity |
A fürdő ekkor beosztása szerint magánfürdőkre, valamint férfi és női gőz- és népfürdőre oszlott, melynek forgalma a megnyitás utáni években, leszámítva az I. Világháború miatti veszteséges hónapokat, rohamosan nőtt. A fővárosi közgyűlés 1924-ben határozatot hozott a fürdő kibővítéséről, így a városgazdasági ügyosztály 1926. június 26-án tervpályázatot írt ki. Francsek Imre építész tervei alapján a fürdő 1927-ben strandfürdővel, 1939-ben pedig ivókúttal bővült. 1936-ban, a vízhozam növelése érdekében egy második artézi kút fúrására került sor, melynek eredményeképpen 1938. március 16-án 1256 méter mélyen 77 °C-os termálvizet találtak. A második artézi kút nemcsak a medencéket látta el fürdővízzel, hanem az egész fürdőépület fűtését is. A fürdő forgalma a II. világháborúig folyamatosan nőtt. A II. világháború során az épület 20%-os károsodást szenvedett, azonban a II. számú kút nem sérült, így a helyreállítási munkálatok a háború után el is kezdődhettek. 1945 márciusában a jobb oldali kádosztályt a szovjet katonák, a bal oldali kádosztályt a lakosság igénybe is vehette.
 |
| A Széchényi Gyógyfürdő szabadtéri medencéi I profila.hu |
Négy évvel később új társas iszaposztályt létesítettek és különböző iszap-, fiziko- és elektroterápiás kezeléseket vezettek be. Az 1980-as években a férfi, ill. női népfürdőosztályt megszüntették és helyükön társas, fürdőruhás gyógyfürdő osztály, ill. nappali korház létesült. A múlt század utolsó éveire a gyógyfürdő állapota súlyosan leromlott, így 1997-től 2008-ig az épület teljes rekonstrukción esett át, melynek során modernizálták a medencék vízellátását, ill. élménymedencévé alakították át az egyik szabadtéri medencét. Azóta a Széchényi Gyógyfürdő egész évben várja a hazai és a külföldi vendégeket egyaránt.
Címkék:
belváros,
Budapest,
építmény,
fürdő,
gyógyintézet,
gyógyszálló,
szálló,
Városliget
|
0
megjegyzés
2010. november 7., vasárnap
A Mátrai Gyógyintézet története
13:16 |
Bejegyezte:
Iván
A mára már igencsak megviselt, átépített, részeiben pusztuló és retro-hangulatot kölcsönző épületegyüttes, országunk legmagasabb pontján, méltán lehet büszke múltjára, arra a több mint 75 évre, mi alatt több ezer embernek nyújtott gyógyulási lehetőséget. Csonka János, a porlasztó feltalálója szabadalmi díjából finanszírozta a Mátrai Gyógyintézet (1980-2005 között Mátrai Állami Gyógyintézet) kékestetői egységének (mert, hogy volt egy mátraházi egység is, ami szintén 1932-ben került átadásra) építési munkálatait, ami végül Miskolczy László tervei alapján épült meg és 1932-ben nyitotta meg kapuit a gyógyulni és pihenni kívánó betegek előtt.
 |
| A Mátrai Gyógyintézet kékestetői egysége, 1934 I Vachott Sándor Városi Könyvtár |
Az újonnan megépült 150 ágyas magaslati gyógyszálló, a korabeli vélekedések szerint, a jómódú zsidó családok számára vált gyógyhellyé, míg a galyatetői Nagyszálló, ami szintén ekkoriban épült, elsősorban a polgári középosztály igényeit szolgálta ki. A társas helyiségek, mint a könyvtár vagy a büfé, az úszómedence, a teniszpálya, ill. a korcsolyapálya szolgálta a kulturális kikapcsolódást. A gyógyszálló szolgáltatásait főként pulmonológiai, azaz tüdőbajokkal szenvedő betegeknek ajánlották. A szolgáltatások napi ára a szobák komfortfokozatától függően 10-32 pengőig terjedt, a felhasznált gyógyszerekért külön kellett fizetniük a betegeknek. Az első 5 év során is több száz beteg kereste fel a gyógyintézetet, így az 1937-38-ban még egy épületrésszel bővült.
 |
| A Mátrai Gyógyintézet kékestetői egysége, 1943 I Vachott Sándor Városi Könyvtár |
A II. világháború a szállót se kerülhette el, így egy évig német hadikórházként üzemelt, mi alatt az eredeti bútorzat jelentős része tönkrement a megmaradtakat a környező falvak lakói elhordták. Az újjáépítés teljes költségét a Csonka család vállalta magár a, ám a szállót 1949-ben államosították és egy évvel később az Egészségügyi Minisztérium nyitotta meg, aminek ekkor már 270 ágyas férőhelye volt. Az államosított intézményben még gyermekosztályt is kialakítottak, hogy a gyerekek, szanatóriumi tartózkodásuk alatt is tudjanak tanulni. 1970-től több mint 20 évig tervben volt a gyógyszálló rekonstrukciója, amire 1991-ben sor is került, amikor 2-3 ágyas, fürdőszobás televízióval felszerelt szobákat alakítottak ki.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Könyvajánló
Partnerek
