A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adótorony. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: adótorony. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. február 3., péntek
A Malév légitársaság története
20:20 | 
Bejegyezte:
Iván
A II. Világháború az egész világon nagy pusztítást végzett, így a magyarországi közforgalmi repülés és az akkori légitársaságok, az Aero Rt., a Magyar Aeroforgalmi Rt. (Maefort) és a Magyar Légiforgalmi Rt. (Malert) végét is jelentette. Szükségessé vált egy új légitársaság működtetése, így a háború után egy évvel, 1946. március 29-én megalakult a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt. (Maszovlet). A társaság első öt, egyenként 21 személyes Liszunov Li–2-es utasszállító repülőgépe, 1946 augusztusában érkezett meg Romániából.
 |
| A Maszovlet Liszunov Li 2-es utasszállító repülőgépe, 1950-es évek I Index |
A polgári repülőtér ekkor még a Budaörsön volt, így a Maszovlet első járatai, melyek kivétel nélkül belföldi járatok voltak, innen szállították az utasokat Debrecenbe, Szombathelyre, Győrbe, ill. Szegedre. 1947-ben Miskolcot, Pécset, Békéscsabát, Kaposvárt, Zalaegerszeget és Nagykanizsát is hozzácsatolták a társaság hálózatához. Ebben az évben indult el az első külföldi járat Bukarestbe és létrejött az első külföldi menetrendszerű járat Prágába. A Maszovlet tervei között szerepelt további külföldi menetrendszerű járatok közlekedtetése, többek között Varsóba, Bukarestbe és Belgrádba, ám ez gazdasági okok miatt nem valósult meg. 1954. november 25-én a magyar kormány megvásárolta a Szovjetunió részesedését a Maszovletben, így megalakult a társaság jogutódja, a Malév. A légitársaság átalakulása után főleg belföldre közlekedtetett járatokat, de 1956-ban megnyitották az első járatot Bécs felé. A bel-, ill. külföldi járatok gépei ekkor már az 1950. május 7-én átadott Ferihegyi repülőteret vették igénybe.
 |
| A Malév egyik gépe, háttérben a Ferihegyi repülőtér I Fortepan |
Az 1956-os forradalom leverése után a szovjetek minden repülést betiltottak és csak egy évvel később indulhatott újra a forgalom a Budapest-Miskolc-Debrecen járattal. A következő években több Európai várost is hozzácsatoltak a társaság hálózatához, de 1963-ban a Budapest-Kairó járat lett az első magyar repülőjárat, amely Európán kívülre szállított utasokat. A belföldi járatok folyamatosan csökkentek, mégis 1979-re a Ferihegyi repülőtér és a Malév forgalma is elérte az egymillió utast. A Malév a rendszerváltásig kizárólag a Szovjetunióból beszerzett repülőgépeket működtetett, de 1988-ban már megkezdte a szovjet géppark cseréjét bérelt Boeing gépekre. Az első ilyen amerikai gépek Boeing 737–200-asok voltak, amelyeket a légitársaság 2003-ban kezdett meg új Boeing 737 NG (Next Generation) repülőgépre cserélni. 1992-ben az olaszok (Alitalia olasz nemzeti légitársaság és a Simest olasz bank) 35% részesedést szereztek a Malévben, de 1997-ben a magyar bankok ezeket a részvényeket visszavásárolták. 1999 és 2007 között a Malév 99,5%-os többségi tulajdonosa az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. volt, a maradék 0,5%-ot kisebb befektetők birtokolták. 2012. február 3-án a Malév légitársaság hosszú agónia után bejelentette a társaság csődjét.
Címkék:
2010. november 21., vasárnap
A Lakihegyi Adótorony története
11:24 |
Bejegyezte:
Iván
Még a '20-as évek végén felmerült az igény egy Lakihegyen kialakítandó, az egész ország területén jó vételt biztosító rendszer kiépítésére. A tervezési munkálatok közel négy évig tartottak, így 1933. július 1-jén a MÁVAG szerelői Masányi Károly vezetésével megkezdték a 314 méter magas, szivar alakú torony építését, amit öt hónappal később, december 2-án ünnepélyesen át is adtak.
A 120 kW teljesítményű rádióadó elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula, ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Az ugyancsak Lakihegyen található régebbi, 20 kW-os rádióadó, továbbra is üzemben maradt és a Budapest II. műsorát sugározta tovább. A Lakihegyi Rádióadó felavatása utáni években nagy hírnevet szerzett magának és a Magyar Rádió jelképévé vált. 1944. november 30-án a visszavonuló német katonák felrobbantották a torony hat feszítőkötelét (összesen nyolc tartja vízszintes állapotban) így a torony eldőlt és összetört. Néhány nappal később a kisebb 20 kW-os torony is erre a sorsra jutott. A romok eltakarítási munkálatait már 1945 januárjában elkezdődtek és még ebben az évben újra sugározhatott a kisebbik torony. 1946. december 22-én először 50 kW, majd az 1948-as rekonstrukciót követően 135 kW teljesítménnyel helyezték üzembe a nagy Lakihegyi Rádióadót. 1968-ban a 135 kW-os adót két egyenként 150 kW-os rendszer váltotta fel.
A rádióadó életében az 1977-es év a nagy fordulópontot jelentett, mikor a lényegesen korszerűbb, kétszer 1 MW-os Solti rádióadó üzembe helyezését követően a lakihegyi adót annak tartalékává léptették vissza. Néhányszor még üzembe helyezték, ám a '80-as évek elején a lebontása mellett döntöttek. A magánszemélyek és társadalmi szervezetek nyomása révén a Lakihegy Rádióadót 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. 2006 nyarán ismét üzembe helyezték és jelenleg is a Solti rádióadó tartalékaként szolgál, ám fő üzemben az áramszolgáltatók éjszakai-nappali ellátás közti váltás jelét sugározza.
 |
| A Lakihegyi Adótorony ünnepi felavatása, 1933 I tudtad.blogspot.com |
A 120 kW teljesítményű rádióadó elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula, ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán. Az ugyancsak Lakihegyen található régebbi, 20 kW-os rádióadó, továbbra is üzemben maradt és a Budapest II. műsorát sugározta tovább. A Lakihegyi Rádióadó felavatása utáni években nagy hírnevet szerzett magának és a Magyar Rádió jelképévé vált. 1944. november 30-án a visszavonuló német katonák felrobbantották a torony hat feszítőkötelét (összesen nyolc tartja vízszintes állapotban) így a torony eldőlt és összetört. Néhány nappal később a kisebb 20 kW-os torony is erre a sorsra jutott. A romok eltakarítási munkálatait már 1945 januárjában elkezdődtek és még ebben az évben újra sugározhatott a kisebbik torony. 1946. december 22-én először 50 kW, majd az 1948-as rekonstrukciót követően 135 kW teljesítménnyel helyezték üzembe a nagy Lakihegyi Rádióadót. 1968-ban a 135 kW-os adót két egyenként 150 kW-os rendszer váltotta fel.
 |
| A Lakihegyi Adótórony ősszel I Fortepan |
A rádióadó életében az 1977-es év a nagy fordulópontot jelentett, mikor a lényegesen korszerűbb, kétszer 1 MW-os Solti rádióadó üzembe helyezését követően a lakihegyi adót annak tartalékává léptették vissza. Néhányszor még üzembe helyezték, ám a '80-as évek elején a lebontása mellett döntöttek. A magánszemélyek és társadalmi szervezetek nyomása révén a Lakihegy Rádióadót 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. 2006 nyarán ismét üzembe helyezték és jelenleg is a Solti rádióadó tartalékaként szolgál, ám fő üzemben az áramszolgáltatók éjszakai-nappali ellátás közti váltás jelét sugározza.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Könyvajánló
Partnerek
