A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyógyszer. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: gyógyszer. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. november 7., vasárnap
A Mátrai Gyógyintézet története
13:16 | 
Bejegyezte:
Iván
A mára már igencsak megviselt, átépített, részeiben pusztuló és retro-hangulatot kölcsönző épületegyüttes, országunk legmagasabb pontján, méltán lehet büszke múltjára, arra a több mint 75 évre, mi alatt több ezer embernek nyújtott gyógyulási lehetőséget. Csonka János, a porlasztó feltalálója szabadalmi díjából finanszírozta a Mátrai Gyógyintézet (1980-2005 között Mátrai Állami Gyógyintézet) kékestetői egységének (mert, hogy volt egy mátraházi egység is, ami szintén 1932-ben került átadásra) építési munkálatait, ami végül Miskolczy László tervei alapján épült meg és 1932-ben nyitotta meg kapuit a gyógyulni és pihenni kívánó betegek előtt.
 |
| A Mátrai Gyógyintézet kékestetői egysége, 1934 I Vachott Sándor Városi Könyvtár |
Az újonnan megépült 150 ágyas magaslati gyógyszálló, a korabeli vélekedések szerint, a jómódú zsidó családok számára vált gyógyhellyé, míg a galyatetői Nagyszálló, ami szintén ekkoriban épült, elsősorban a polgári középosztály igényeit szolgálta ki. A társas helyiségek, mint a könyvtár vagy a büfé, az úszómedence, a teniszpálya, ill. a korcsolyapálya szolgálta a kulturális kikapcsolódást. A gyógyszálló szolgáltatásait főként pulmonológiai, azaz tüdőbajokkal szenvedő betegeknek ajánlották. A szolgáltatások napi ára a szobák komfortfokozatától függően 10-32 pengőig terjedt, a felhasznált gyógyszerekért külön kellett fizetniük a betegeknek. Az első 5 év során is több száz beteg kereste fel a gyógyintézetet, így az 1937-38-ban még egy épületrésszel bővült.
 |
| A Mátrai Gyógyintézet kékestetői egysége, 1943 I Vachott Sándor Városi Könyvtár |
A II. világháború a szállót se kerülhette el, így egy évig német hadikórházként üzemelt, mi alatt az eredeti bútorzat jelentős része tönkrement a megmaradtakat a környező falvak lakói elhordták. Az újjáépítés teljes költségét a Csonka család vállalta magár a, ám a szállót 1949-ben államosították és egy évvel később az Egészségügyi Minisztérium nyitotta meg, aminek ekkor már 270 ágyas férőhelye volt. Az államosított intézményben még gyermekosztályt is kialakítottak, hogy a gyerekek, szanatóriumi tartózkodásuk alatt is tudjanak tanulni. 1970-től több mint 20 évig tervben volt a gyógyszálló rekonstrukciója, amire 1991-ben sor is került, amikor 2-3 ágyas, fürdőszobás televízióval felszerelt szobákat alakítottak ki.
2010. október 23., szombat
A Kőbányai Gyógyszerárugyár története
12:48 |
Bejegyezte:
Iván
A Kőbányai Gyógyszerárugyár története egészen a múlt század elejéig nyúlik vissza, amikor Richter Gedeon gyógyszerész 1901-ben megvásárolta a mai is meglévő Üllői úti Arany Sas patikát (1091 Bp., Üllői út 105). Laboratóriumában sikerrel kísérletezett az állati szervekből kivont (organoterápiás) készítményekkel, így 1902-ben meg is jelent a Magyarországi piacon a Tonogen védjegyű, ekkor már világszínvonalú organoterápiás készítményt. A sikerei révén alkalma nyílt megvásárolni a Gyömrői út - Cserkész utca közötti hatalmas telket és itt gyógyszergyárat alapítson. A gyár lehetővé tette a termékpaletta bővítését. Az akkori családi vállalkozás 1923-ban alakult részvénytársasággá. Ekkor alakult meg a Richter Gedeon Részvénytársaság.
 |
| Richter Gedeon Rt. gyógyszergyára I A Richter Gedeon Nyrt. honlapja |
Az alapítónak ezután rosszra fordult sorsa, mivel kitiltották gyárából, majd 1944-ben a Duna-parton a nyilasterror áldozata lett. A második világháború után a gazdasági helyzet miatt, a gyárat államosították és összevonták más kisebb magyarországi gyógyszergyárral (Rex, Egger, Magyar Pharma). 1967-ben a termelés egy részét kihelyezték Dorogra, a város határán felépült gyárkomplekszumba. A gyár nevét Kőbányai Gyógyszerárugyárra változtatták, amely állandó tévedésekre adott okot amiatt, hogy a mai EGIS gyógyszergyár is Kőbányán található.
 |
| A Kőbányai Gyógyszerárugyár udvara I A Richter Gedeon Nyrt. honlapja |
A rendszerváltásig, azaz egészen 1989-ig a gyár a Kőbányai Gyógyszerárugyár nevet viselte (külföldön a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. név illette meg, ill. ennek idegen nyelvi megfelelője). A termelés jelentős része szintetikus előállítású gyógyszerekből állt, de a gyár fejlesztette ki az egykor olyan sikeres Fabulon illetve Fabulissimo kozmetikai termékeket is. Emellett növény védőszereket is előállítottak, ezeket főleg a dorogi gyáregységben. A rendszerváltás után visszakapta a Richter Gedeon Rt. nevet és azóta is Magyarország legnagyobb gyógyszeripari vállalata.
Címkék:
Arany Sas,
Budapest,
gyár,
gyógyszer,
gyógyszerárugyár,
Kőbánya,
patika,
Richter,
vállalat
|
0
megjegyzés
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Könyvajánló
Partnerek
