2011. február 20., vasárnap
A Budapesti Közraktárak története
12:49 | 
Bejegyezte:
Iván
A 19. század utolsó évtizedeiben egész Budapest (1873-as egyesítés óta), így a Duna-part is fokozatos fejlődésnek indult az áruszállítás és raktározás igényeinek megfelelően. 1979-ben a főváros nyilvános tervpályázatot hirdetett a Budapesti Közraktárak megépítésére, melyet Basch Gyula és Krajovics Lajos nyertek meg. 1881-ben ünnepélyesen átadták a közraktárak 4 épületét. Két évvel később Keresztely U. tervei alapján megépült a közraktárak szomszédságában az Elevátor-ház, mely a gabonaszállító hajók rakodóállomásaként működött. A közraktárak területén (a Duna part a Boráros tértől a Fővám térig) az áruk szállítása, rakodása, ill. raktározása a kor legmodernebb technikáival folyt: az Elevátor daruzta ki a beérkező hajók rakományát, melyet aztán vasúti síneken szállítottak a raktárakba. A 20. század első éveire égető szükség mutatkozott a raktárak bővítésére. Két új raktár tervei érkeztek be a főváros vezetéséhez, ám ezek az eredeti tervek alapján nem valósultak meg. A területre csupán két fa szerkezetű ideiglenes raktárat építettek.
 |
| A Budapesti Közraktárak, 20. század eleje I cet-budapest.hu |
A Budapesti Közraktárak fontos szerepet töltöttek be a régió kereskedelmében, hisz onnan szállították tovább az árut a város nagy piacaira és vágóhídjaira, így a Nagyvásárcsarnokba, ill. a Közvágóhídra is. A II. Világháború időszakában a közraktárak és az Elevátor-ház is igen súlyos károkat szenvedett. Az Elevátor-ház és a két ideiglenes raktár teljesen megsemmisült, míg a négy régebbi közraktárból csak egy szenvedett olyan súlyos sérülést, hogy 1948-ban le kellett bontani. A háborúban a Nagyvásárcsarnokot is bombatámadás érte, így a felújítási munkálok alatt a piacot ideiglenesen a három megmaradt raktárba helyezték át. A múlt század 50-es éveitől a raktárnak nem voltjelentősebb szerepe a logisztikában. A Budapest újság 1970-ben így írt a raktárépületekről: "A Ferencváros további fejlesztésén dolgoznak a szakemberek. Már most fel kell készülni a középső-Ferencváros szanálására. Felszólítják a MÁV-ot, hogy a Boráros tér átépítésével egyidejűleg rendeztesse a Duna-parti teherpályaudvart. A belkereskedelemnek a negyedik ötéves terv végére le kell bontania a Közraktár utcai Duna-parton a FÜSZÉRT-raktárakat, mert helyükbe park épül."
 |
| A Budapesti Közraktárak és az Elevátor-ház térképen, 1910 I Internet |
A lerombolt Elevátor-ház helyén 1966-ban Krizsán Zoltánné, Jancsó Vilmos és Mészáros Ferenc tervezők vezetésével megépítették a Nehru park-ot, melye abban az időben kiemelt jelentőségű volt, hisz a szintén megsérült Margitszigeten kívül ez volt az egyetlen nyilvános park Budapesten. A parkot 1984-ben teljesen felújították és az 1998-as játszótéri átépítést leszámítva ma is a 25 évvel ezelőtti állapotot mutatja. A közraktárakat 1988-ban részlegesen felújították és felvonókkal látták el az épület belső terét, ám a rendszerváltás óta kihasználatlanul álltak. Az utóbbi években az igencsak leromlott állapotú épületek csupán ideiglenes szórakozóhelyeknek adtak otthont, mint amilyen a Buddha Beach is volt. A Budapesti CET projekt keretein belül az épületet felújítják és átalakítva szórakoztató központot nyitnak benne.
Címkék:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Könyvajánló
Partnerek
1 megjegyzés:
A Városliget nem volt nyilvános park? Károlyi kert, Tabán?
Örülök, hogy legalább egy Bálnányi megmaradt; az Elevátorért kár, laknék benne.
Megjegyzés küldése