2010. december 26., vasárnap

A Millenniumi Földalatti Vasút története

A Millenniumi Földalatti Vasút története a 19. század utolsó évtizedeire nyúlik vissza, amikor Budapest meghatározó fejlődést élt át. Az 1870-ben alakult Közmunkástanács első jelentős terve az Andrássy út megtervezése volt, aminek terveit az Országgyűlés ugyan ebben az évben el is fogadott. A sugárutat 1884-re faburkolatot kapott, így már járhattak rajta menetrendszerinti omnibuszok a Városliget felé, amik rendszerint túlzsúfoltak voltak. Tekintettel a közelgő millenniumi kiállításra is – melyet a Városligetbe terveztek –, a sugárúti közúti vasútra egyre égetőbb szükség volt, ám a városvezetés már a tervezéskor kikötötte, hogy nem lehet felszíni vasutat létesíteni az Andrássy útra, mert elrondítana az utca összképét.  Balázs Mór, a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) vezérigazgatója a Közmunkatanácsnak javasolta, hogy építsenek egy földalatti vasutat a sugárút alatt. 
Az első (Siemens) motorkocsi, 1896 I Internet

A földalatti vasútra kidolgozott koncepcióra a Siemens és Halske cég 1894-ben készített tervet, melyet a Közmunkatanács elfogadott azzal a feltétellel, hogy az építés csak akkor kezdhető meg, ha 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre elkészül. Az építkezés nagy erővel folyt, hogy a két év alatt elkészülhessen. A vasút kivitelezését a tervezőre, a Siemens és Halske cégre, a föld-, beton- és szerelési munkálatokat Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták, míg az állomásokat burkoló barna és fehér csempéket a Zsolnay gyár készítette el. Az építésvezető Vojtek Ödön volt. 1896. április 11-én a műszaki átvétel nem járt sikerrel, de a problémák elhárítása után május 2-án, a millenniumi kiállítás megnyitójára elindulhatott Európa első motorkocsis üzemű földalatti vasútja, ami közel két év alatt készült el. Az átadást követő héten, Ferenc József utazott a vasúton, melynek emlékére az üzemeltető cég felvehette a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. nevet. A földalatti vasút eredetileg a Széchenyi fürdőnél levő felszíni végállomáson ért végett és a ma is látható alacsony vasbeton híd alatt haladt el, miután kijött a föld alól a Hősök tere park felöli részén. 1923-ban a vasút üzemeltetését az újonnan alakult Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRt) vette át, aki 1924 és 1930 között felújította az igen csak leromlott állapotú vasutat.
A Földalatti felszíni szakasza a Hősök terénél, 1950 I Fortepan

1970-ben jóváhagyták a hosszabbításról, ill. a felszíni szakasz föld alá helyezéséről szóló javaslatokat, amik után 1973. december 3-án átadhatták a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, melynek így teljes földalatti hossza 4,4 km lett. Ugyancsak ebben az évben tért át a Földalatti is a "jobbra hajts" közlekedésre. Az 1980-as évek végére a vasút rossz állapota miatt a BKV 1987-ben elkezdte a felújítását, ám pénz hiányában, csak egy részét sikerült helyrehozniuk. Az 1995-ben már teljesen életveszélyessé vált vasút teljes hosszát felújították, ügyelve az eredeti kialakításokra és anyaghasználatra. Így aki ma utazik a sárga földalattin, pont ugyanazt láthatja mint az emberek 50 évvel ezelőtt.

3 megjegyzés:

MCs.Hajna írta...

Tetszik, nagyon érdekes cikk!

Iván írta...

Örülök, hogy tetszett!

dalmanyika írta...

a forrásokat fel tudnád tüntetni? nagy segítség lenne

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...