2010. november 14., vasárnap
A Budapesti Városligeti Műjégpálya története


A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit. A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, aki hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét. Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ezt követően a városvezetés végleges engedélyt adott az új épület megépítésére, ami pár éven belül fel is épült Lechner Ödön építész keze alól kikerült tervek alapján.
![]() |
A Városligeti Műjégpálya épülete, 1903 I profila.hu |
A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete. A főépület díszes nagytermében csodálhatta meg a közönség a pazar kilátást. A legalsó szinten működött a korcsolyakötő helység, míg fenn a melegedő és a zenekari terem kapott helyett. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a pestiek között, így a megnyitás utáni hetedik évben felmerült a bővítés kérdése. A kivételes lelkesedést az is indokolta, hogy ekkoriban sehol a világon nem volt még ekkora összefüggő nyitott jégpálya, mint a budapesti Városligeti. 1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is.
![]() |
A Városligeti Műjégpálya épülete I profila.hu |
Az itt rendezett első korcsolyaversenyek az résztvevők ügyességét voltak hivatottak lemérni, így különösebb szabályok nem léteztek a versenyekhez. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Rengeteg korcsolyaversenyt rendeztek a jégpályán, így az is kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása.
A II. Világháború a műjégpályát sem kímélte. A Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy a Világháborút követően teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet (később átnevezték, új neve a Budapesti Korcsolyázó Egylet lett) Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében. A pálya utolsó nagy jelentőségű eseménye az 1968-as bővítés volt, mikor is a jégfelület méretét növelték meg, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Keresés ebben a blogban
Blogarchívum
Címkék
- adótorony
- Arany Sas
- belváros
- Budapest
- cérna
- cérnagyár
- cukrászda
- csokoládé
- építmény
- Ferencváros
- fürdő
- gyár
- gyógyintézet
- gyógyszálló
- gyógyszer
- gyógyszerárugyár
- Kékes
- korcsolya
- Kőbánya
- közlekedés
- külváros
- Lakihegy
- Mátra
- mozi
- műjégpálya
- patika
- piac
- rádió
- repülőtér
- Richter
- sütemény
- szálló
- szanatórium
- Szentendre
- Szerencs
- Újpest
- vállalat
- Városliget
- vásár
1 megjegyzés:
Az 1926-os Műjégpálya megnyitásában Édesapámnak oroszlánrész jutott. Kevés szakember volt még akkoriban, aki a hűtés - fűtés gépi területén tudással bírt. Ő igen. Német szakemberektől sajátították el néhányan ezeket az ismereteket, mert szükség volt rá. Apám az élelmiszeriparban, azon belül is a tejiparban dolgozott, itt nagy szükség volt ezekre az ismeretekre, berendezésekre. Így került sor arra, hogy a műjég előállításához szükséges berendezések összeszerelésénél ott legyen. Már nem él, de én nagyon büszke vagyok Reá ezen okból is.
Köszönöm, hogy elmondhattam.
Megjegyzés küldése