2010. november 21., vasárnap

A Lakihegyi Adótorony története

Még a '20-as évek végén felmerült az igény egy Lakihegyen kialakítandó, az egész ország területén jó vételt biztosító rendszer kiépítésére. A tervezési munkálatok közel négy évig tartottak, így 1933. július 1-jén a MÁVAG szerelői Masányi Károly vezetésével megkezdték a 314 méter magas, szivar alakú torony építését, amit öt hónappal később, december 2-án ünnepélyesen át is adtak. 
A Lakihegyi Adótorony ünnepi felavatása, 1933 I tudtad.blogspot.com

A 120 kW teljesítményű rádióadó elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula, ünnepi beszédét sugározta a Budapest I. műsorán.  Az ugyancsak Lakihegyen található régebbi, 20 kW-os rádióadó, továbbra is üzemben maradt és a Budapest II. műsorát sugározta tovább. A Lakihegyi Rádióadó felavatása utáni években nagy hírnevet szerzett magának és a Magyar Rádió jelképévé vált. 1944. november 30-án a visszavonuló német katonák felrobbantották a torony hat feszítőkötelét (összesen nyolc tartja vízszintes állapotban) így a torony eldőlt és összetört. Néhány nappal később a kisebb 20 kW-os torony is erre a sorsra jutott. A romok eltakarítási munkálatait már 1945 januárjában elkezdődtek és még ebben az évben újra sugározhatott a kisebbik torony. 1946. december 22-én először 50 kW, majd az 1948-as rekonstrukciót követően 135 kW teljesítménnyel helyezték üzembe a nagy Lakihegyi Rádióadót. 1968-ban a 135 kW-os adót két egyenként 150 kW-os rendszer váltotta fel. 
A Lakihegyi Adótórony ősszel I Fortepan

A rádióadó életében az 1977-es év a nagy fordulópontot jelentett, mikor a lényegesen korszerűbb, kétszer 1 MW-os Solti rádióadó üzembe helyezését követően a lakihegyi adót annak tartalékává léptették vissza.  Néhányszor még üzembe helyezték, ám a '80-as évek elején a lebontása mellett döntöttek. A magánszemélyek és társadalmi szervezetek nyomása révén a Lakihegy Rádióadót 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. 2006 nyarán ismét üzembe helyezték és jelenleg is a Solti rádióadó tartalékaként szolgál, ám fő üzemben az áramszolgáltatók éjszakai-nappali ellátás közti váltás jelét sugározza.

További videók ITT!

2010. november 14., vasárnap

A Budapesti Városligeti Műjégpálya története

A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit. A jégpálya megnyitását az 1869. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, aki hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét. Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ezt követően a városvezetés végleges engedélyt adott az új épület megépítésére, ami pár éven belül fel is épült Lechner Ödön építész keze alól kikerült tervek alapján.
A Városligeti Műjégpálya épülete, 1903 I profila.hu

A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete. A főépület díszes nagytermében csodálhatta meg a közönség a pazar kilátást. A legalsó szinten működött a korcsolyakötő helység, míg fenn a melegedő és a zenekari terem kapott helyett. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a pestiek között, így a megnyitás utáni hetedik évben felmerült a bővítés kérdése. A kivételes lelkesedést az is indokolta, hogy ekkoriban sehol a világon nem volt még ekkora összefüggő nyitott jégpálya, mint a budapesti Városligeti. 1895-ben Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is. 
A Városligeti Műjégpálya épülete I profila.hu

Az itt rendezett első korcsolyaversenyek az résztvevők ügyességét voltak hivatottak lemérni, így különösebb szabályok nem léteztek a versenyekhez. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz.  1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Rengeteg korcsolyaversenyt rendeztek a jégpályán, így az is kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása. 
A II. Világháború a műjégpályát sem kímélte. A Városligeti Műjégpálya olyan nagy károkat szenvedett, hogy a Világháborút követően teljesen használhatatlanná vált. A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség és a Pesti Korcsolyázó Egylet (később átnevezték, új neve a Budapesti Korcsolyázó Egylet lett) Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében. A pálya utolsó nagy jelentőségű eseménye az 1968-as bővítés volt, mikor is a jégfelület méretét növelték meg, még több helyet adva a korcsolyázás szerelmeseinek.

További videók ITT!

2010. november 7., vasárnap

A Mátrai Gyógyintézet története

A mára már igencsak megviselt, átépített, részeiben pusztuló és retro-hangulatot kölcsönző épületegyüttes, országunk legmagasabb pontján, méltán lehet büszke múltjára, arra a több mint 75 évre, mi alatt több ezer embernek nyújtott gyógyulási lehetőséget. Csonka János, a porlasztó feltalálója szabadalmi díjából finanszírozta a Mátrai Gyógyintézet (1980-2005 között Mátrai Állami Gyógyintézet) kékestetői egységének (mert, hogy volt egy mátraházi egység is, ami szintén 1932-ben került átadásra) építési munkálatait, ami végül Miskolczy László tervei alapján épült meg és 1932-ben nyitotta meg kapuit a gyógyulni és pihenni kívánó betegek előtt.
A Mátrai Gyógyintézet kékestetői egysége, 1934 I Vachott Sándor Városi Könyvtár

Az újonnan megépült 150 ágyas magaslati gyógyszálló, a korabeli vélekedések szerint, a jómódú zsidó családok számára vált gyógyhellyé, míg a galyatetői Nagyszálló, ami szintén ekkoriban épült, elsősorban a polgári középosztály igényeit szolgálta ki. A társas helyiségek, mint a könyvtár vagy a büfé, az úszómedence, a teniszpálya, ill. a korcsolyapálya szolgálta a kulturális kikapcsolódást. A gyógyszálló szolgáltatásait főként pulmonológiai, azaz tüdőbajokkal szenvedő betegeknek ajánlották.  A szolgáltatások napi ára a szobák komfortfokozatától függően 10-32 pengőig terjedt, a felhasznált gyógyszerekért külön kellett fizetniük a betegeknek. Az első 5 év során is több száz beteg kereste fel a gyógyintézetet, így az 1937-38-ban még egy épületrésszel bővült.
A Mátrai Gyógyintézet kékestetői egysége, 1943 I Vachott Sándor Városi Könyvtár

A II. világháború a szállót se kerülhette el, így egy évig német hadikórházként üzemelt, mi alatt az eredeti bútorzat jelentős része tönkrement a megmaradtakat a környező falvak lakói elhordták.  Az újjáépítés teljes költségét a Csonka család vállalta magár a, ám a szállót 1949-ben államosították és egy évvel később az Egészségügyi Minisztérium nyitotta meg, aminek ekkor már 270 ágyas férőhelye volt. Az államosított intézményben még gyermekosztályt is kialakítottak, hogy a gyerekek, szanatóriumi tartózkodásuk alatt is tudjanak tanulni. 1970-től több mint 20 évig tervben volt a gyógyszálló rekonstrukciója, amire 1991-ben sor is került, amikor 2-3 ágyas, fürdőszobás televízióval felszerelt szobákat alakítottak ki.

További képek ITT!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...