2010. október 23., szombat

A Kőbányai Gyógyszerárugyár története

A Kőbányai Gyógyszerárugyár története egészen a múlt század elejéig nyúlik vissza, amikor Richter Gedeon gyógyszerész 1901-ben megvásárolta a mai is meglévő Üllői úti Arany Sas patikát (1091 Bp., Üllői út 105). Laboratóriumában sikerrel kísérletezett az állati szervekből kivont (organoterápiás) készítményekkel, így 1902-ben meg is jelent a Magyarországi piacon a Tonogen védjegyű, ekkor már világszínvonalú organoterápiás készítményt. A sikerei révén alkalma nyílt megvásárolni a Gyömrői út - Cserkész utca közötti hatalmas telket és itt gyógyszergyárat alapítson. A gyár lehetővé tette a termékpaletta bővítését. Az akkori családi vállalkozás 1923-ban alakult részvénytársasággá. Ekkor alakult meg a Richter Gedeon Részvénytársaság
Richter Gedeon Rt. gyógyszergyára I A Richter Gedeon Nyrt. honlapja

Az alapítónak ezután rosszra fordult sorsa, mivel kitiltották gyárából, majd 1944-ben a Duna-parton a nyilasterror áldozata lett. A második világháború után a gazdasági helyzet miatt, a gyárat államosították és összevonták más kisebb magyarországi gyógyszergyárral (Rex, Egger, Magyar Pharma). 1967-ben a termelés egy részét kihelyezték Dorogra, a város határán felépült gyárkomplekszumba. A gyár nevét Kőbányai Gyógyszerárugyárra változtatták, amely állandó tévedésekre adott okot amiatt, hogy a mai EGIS gyógyszergyár is Kőbányán található.
A Kőbányai Gyógyszerárugyár udvara I A Richter Gedeon Nyrt. honlapja
 
A rendszerváltásig, azaz egészen 1989-ig a gyár a Kőbányai Gyógyszerárugyár nevet viselte (külföldön a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. név illette meg, ill. ennek idegen nyelvi megfelelője). A termelés jelentős része szintetikus előállítású gyógyszerekből állt, de a gyár fejlesztette ki az egykor olyan sikeres Fabulon illetve Fabulissimo kozmetikai termékeket is. Emellett növény védőszereket is előállítottak, ezeket főleg a dorogi gyáregységben. A rendszerváltás után visszakapta  a Richter Gedeon Rt. nevet és azóta is Magyarország legnagyobb gyógyszeripari vállalata.

További képek ITT!

2010. október 17., vasárnap

Az Újpesti Cérnagyár története

A cég Angol-Magyar Cérnagyár Rt. néven, 1923-ban alakult, mint az angol J. and P. Coats Ltd. (Glasgow) által irányított nemzetközi konszern leányvállalata. Részvényei az angol anyavállalat kizárólagos tulajdonában voltak. Alaptőkéjét 1 milliárd koronában, majd 1926-ban 1600000 pengőben állapították meg. A céget Újpest városban és Budapesten egyaránt bejegyezték. Az anyavállalat az ugyancsak érdekkörébe tartozó, 1920-tól Csehszlovák területen működő Pozsonyi Cérnagyár Rt. igazgatóját bízta meg egy Magyarország cérnaszükségletét biztosító új gyár létesítésével. A kereskedelemügyi miniszter engedélye alapján az anyavállalat 1922-ben megvásárolta a Károlyi hitbizományi birtoknak egy 25000 négyzetméteres Duna parti birtoktestét, ahol a gyárüzem 1924-1926 között felépült (Váci út 91.). 
 Az Újpesti cérnagyári építkezés, 1923 I A Pamutfonóipari Vállalat története

Az üzem gépi berendezéseit a konszern pozsonyi, harlandi (osztrák) és paisley-i (angol) gyáraiból szállították. A gyárban fonoda, orsózó, cérnázó, fehérítő és festő üzemrészek működtek, a termeléshez szükséges gyapotot főként Egyiptomból szerezték be. Az itt előállított varró- és kézimunkacérnát kizárólag belföldön értékesítették. A kereskedelmi tevékenységet a Pozsonyi Cérnagyár Rt-től átvett budapesti irodából irányították (V. Visegrádi u. 14.). A cég 1932-ben a bécsi Mez. A.G. leányvállalatával, a Mez Rt-vel közösen megalapította a Budapesti Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt-t (Teréz krt. 40/42), mint a két vállalat kizárólagos joggal felruházott eladási szervét. Az angol tőkéscsoport érdekkörét mindhárom vállalatra kiterjesztette és a Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt. épületében működő központi apparátuson keresztül irányította tevékenységüket. 1941-ben, Magyarország hadba lépését követően a konszernvállalatok állami ellenőrzés alá kerültek. 1942-ben a cég elnevezését Első Magyar Cérnagyár Rt-re változtatta. 
Az újpesti gyárat a főváros ostroma alatt nem érték komolyabb károk, de az 1945. évi jeges árvíz jelentős veszteségeket okozott az üzemekben. A konszernvállalatok központi székháza bombatámadás következtében teljesen kiégett s az itt őrzött iratanyag javarészt elpusztult. A felszabadulás után a szovjet hadsereg lefoglalta a gyárat és a termelés megindítását szovjet gyapotnak bérmunkában történő feldolgozásával biztosította. Az angol tulajdonosok 1945 novemberében vették át a gyár vezetését s a termelés szovjet, majd angol bérmunka-megrendelések révén folyt tovább. Alaptőkéjét 1946-ban 7000000 Ft-ban állapították meg.
A céget 1949. dec. 28-án államosították, a gyár Újpesti Cérnagyár néven önálló üzemként folytatta tevékenységét.
Hamel-kettőssodró cérnázógép, 1970 körül I A Pamutfonóipari Vállalat története

1953-ban a vállalat a Nagyatádi Kézimunkafonalgyárral szervezetileg egyesült, Újpesti Cérnagyár újpesti és nagyatádi telephellyel. Az iparági átszervezések során - 1963-ban - a pamutfonodákat a Pamutfonóipari Vállalat egységes szervezeti keretébe vonták; a vállalat elnevezése: Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyára, amely két telephellyel működik - Újpesten és Nagyatádon.

További képek ITT!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...